2016. május 25., szerda

LEMEZKRITIKA: Stonehelm - Stonehelm (2010)

Kábszeres mocsármetál okkult kilengésekkel.



A kaliforniai Stonehelm egyetlen nagylemeze egy hibátlanul szétklisézett stoner doom alkotás. Tisztelgés a Black Sabbath és a rituális kenderhevítés előtt; ima a gigászi gubákkal körülvett, kecskefejű fűisten oltáránál. Tipik olyan zene, ami a szükségtelen kisérletezés erőltetése helyett a negyven évvel ezelőtti ős-doom étoszt hivatott előidézni egy kis extra pszichulással és komolyanvehetetlen szimbolikával a szó szoros értelmében megfűszerezve.

A borító szinte mindent elmond. Kell egyáltalán magyarázni, hogy ez a lemez hogyan szól? Vibráló fuzz, traktor súlyú riffek, mindent elsöprő groove, bongból visszhangzó vokál, feszes középtempó és elszállós belassulások erősen pszichedelikus beütéssel. Egy jól bevált recept sallangok nélkül - tipikus Sabbath worship extra szigorral. Ezzel nincs is baj, mert annak ellenére, hogy számos zenekar műveli ezt a stílust, elég kevés tud ilyen jól kivitelezett anyagot lerakni arra a bizonyos asztalra. A megszokott toposzok mellé viszont érdekes pluszt dobnak az olyan számok, mint a Conan, a Barbár című filmből idéző "Hyborian Tale," vagy a röhejes, de igazán kreatív "Zombie Apocalypse 420." Személyes kedvencem a "Scumbag," mely a nihilisztikus hedonizmus legtökösebb és leggrúvibb himnusza. Ennyi az össz dalszöveg:


Smoke Weed
Snort Coke
Get Drunk
Chase Dope
Fuck Sluts
Take Drugs
Hate Everyone
A Life Of Scum 

Semmi tekerótiázás vagy absztrakt szóképekkel való köntörfalazás. Ez a nagyon konkrét és leplezetlen züllöttség az, ami a Stonehelm zenéjét jellemzi és szerintem ettől (is) olyan meggyőző. Ha bejön az Electric Wizard okkult kábszeres stílusa, de kicsit több lendületet és nyers, headbang-kötelező zúzást kevernél a füstszagú metálkotyvalékba, a Stonehelm tökéletes választás számodra. Tömd meg jól a bongot, ez a lemez garantáltan behorpasztja majd a búrád!

Hallgasd meg: